Böjtelő hava - Télutó - Jégbontó hava Szarvastor hava
Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó
hónap volt, záró napja pedig Terminus, tehát a végzés, a befejezés ünnepe. Ez
magyarázza, hogy részben a halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos
kultuszok fűződnek ehhez az időszakhoz, és általában az engesztelés hónapjaként
tartották számon az ókorban. Ovidius a Római naptárban részletesen leírja a
februári ünnepeket és a velük kapcsolatos mitológiát. A hónap nevének eredetére
is magyarázatot ad: februa néven neveztek minden olyan anyagot, amellyel a
tisztító szertartásokat végezték.
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, "tisztulás" szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből, Numa Pompilius függesztette hozzá.
A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, "tisztulás" szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből, Numa Pompilius függesztette hozzá.
A csíziók könyve szerint "felkészülünk a tavaszi
munkákra, ha az olvadás beáll, a víznek szabad folyást nyitunk. A gyümölcsösben
az egymást sikló ágakat lemessük, hernyófészkeket irtjuk. Tehenek borjadzásakor
gyakran és bőven kell almozni. Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik
az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanígy Üszögös
Péter és Mátyás napján."
Népi megfigyelések:
- ha gyertyaszentelőkor énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni
- ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni
- Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja
- ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog még a hó beesni
- Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja
Jeles napok februárban:
Gyertyaszentelő (február 02.)
Balázsolás (február 03.)
Ágota napja (február 05.)
Dorottya napja (február 06.)
Apollónia napja (február 09.)
Skolasztika (február 10.)
Elek napja (február 11.)
Bálint napja (február 14.)
Húshagyókedd (február 15.)
Hamvazószerda (február 16.)
Zsuzsanna napja (február 19.)
Üszögös Szent Péter (február 22.)
Jégtörő Mátyás (február 25.)
Február régi magyar (katolikus) neve Böjtelő hava, jelezvén a farsang utáni
és húsvét előtti időszakot. A meteorológusok Télutó-ként tartják számon, a régi
Székely-Magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezik, eleink pedig (az
Avisura szerint) Szarvastor havának nevezték februárt. A Nap a Halak jegyébe
lép.
Népi mondóka
Gyertyaszentelő melege
sok hó a jégnek előjele
Gyertyaszentelő hidege
Koratavasznak előhírnöke.
Gyertyaszentelő melege
sok hó a jégnek előjele
Gyertyaszentelő hidege
Koratavasznak előhírnöke.
Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja
Ég áldását bőven adja.
S ha nem talál, akkor bizony csinál.
Ha derűs a Román napja
Ég áldását bőven adja.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Szép és állandó idő következik, ha délkeleti szelek vannak, ha a Hold igen fehér, ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen.
Rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugati szelek vannak, ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik, amit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.
Szép és állandó idő következik, ha délkeleti szelek vannak, ha a Hold igen fehér, ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen.
Rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugati szelek vannak, ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik, amit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése