Húsvét jelképei (barka, bárány, nyúl, tojás)

A barka
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra. A böjti időszak végével, véget ér a tél is. Húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak. A családi tűzhelybe dobva, megóvta a házat a bajoktól.

A húsvéti bárány
A legősibb húsvéti jelkép. A bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

A húsvéti nyúl
Erre a szimbolikára a magyarázat elég nehéz. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a múlt századra vezethető vissza. A polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban. Valószínű, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett.

A tojás
A teremtés, az újjászületés, a megújulás, a szerelem, a termékenység, a tavasz, az öröm, a szabadság, a kicsírázó élet jelképe. Az élet hordozója, amely magában rejti a múltat és jövőt. A locsolók tojást kaptak a lányoktól. Ha festetlent tojást kapott a legény, az az elutasítás jele volt, míg a hímes tojás a szívesen fogadott legény jutalmául szolgált.

A húsvéti gyertya
Az élet győzelmének a szimbóluma a halál felett. A fénye az élet jele, a megszentelt húsvéti tűzből gyújtják meg és viszik be a sötét templomba,majd egymás után gyújtja meg a közösség gyertyáikat a lángból. A halál sötétsége a feltámadás által az élet fényére változik.

A húsvéti tűz
Így üdvözölték a Napot, a tél feletti győzelem, a természet felébredésének s Krisztus feltámadása általi fényesség szimbóluma.